"Tamarro Forever" bemutatja... NADIA & VALÓSÁG!

NADIA & VALÓSÁG!
(©Tamarro Forever)

- 8. rész -

8. rész

Mitológia - Mahar-sziget - Olimpiai játékok - A Platón-féle Atlantisz-mitológia - Jules Verne

Ugrás a 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 részhez
Vissza a Nadia & valóság fõoldalára

Mitológia a "Nadia"-ban

A sorozatban gyakran találkozunk mitológiai történetekre való utalásokkal. Lássuk csak:

Némésis [Nemezis]: nemcsak Gargoyle eredeti neve ez. A görög mitológiában ugyanígy hívják a bosszúállás istennõjét. Zeus és az Éj lánya volt.

A világ: az indiai mitológia megemlít egy alakzatot, ami következõképpen néz ki: egy teknõs hátán négy elefánt áll, melyek egy hatalmas lemezez tartanak és mindezek körül egy kígyó lebeg, mely a farkába harapva kört képez. Mire emlékeztet ez titeket, ha nem Jean rémálmára (lásd a képet a bal oldalon)?

Mahar-sziget:

{Marie} Marseilles-ben születtem, 1885. április 10-én. De Marseilles-bõl
semmire nem emlékszem. Közvetlenül azután, hogy megszülettem, a családom Marar-ra (Mahale-re) költözött.

Mahar vagy Mahale, ahol a titkos neo-atlantiszi bázis rejtõzik (5. rész), valójában nem létezik. De Marie úgy említi, mint a Zöld-foki szigetek részét. [megjegyzés: Marie beidézett mondatai fent hiányosak, tényleg említi a Zöld-foki- medencét]. Ez egy vulkanikus szigetcsoport Mauritánia (Afrika) közelében.

Mikor elrepülnek a sziget felett, Jean úgy véli, úgy néz ki, mint egy bánya, de miután felrobbant, a kráter kitörni készül, akár egy vulkán.

Olimpiai játékok:

Eaton (Ayrton) említi meg az ókori olimpiai játékokat, amikor megpróbálja kibékíteni Hanson-t és Sanson-t.

Az Olimpiai Játékok i.e.776-ban kezdõdtek, Olympiában. A görög naptár is az olimpiák négy éves periódusához alkalmazkodott. Az ókori görögökben égett a versenyszellem és hittek a "küzdelem", a "versenyzés" és a "megmérettetés" egységében.

A görögök végsõ célja a gyõzelem volt. Az élet minden szemlélete, különösen az atlétika, eköré épült. Így hát az számított a legnagyobb dicsõségnek, ha valaki az Olimpián gyözni tudott. Az a tény, hogy az átnyújtott díj "csupán" egy babérkoszorú volt, erõsíti a lényeget. Az atléták nem anyagi okokból, hanem elismerésért küzdöttek.

A Platón-féle Atlantisz-mitológia:

Atlantisz története a híres ókori filozófus, Platón agyában kezdõdött el. Õ írta a két elsõ, és egyben talán a legrészletesebb könyvet a témáról: a Tímaioszt és a Kritiászt. Ezek a könyvek Platón korában élt filozófusok beszélgetéseit tartalmazzák, és magukban foglalnak olyan utalásokat Atlantisszal kapcsolatban, amelyeket csak Platón említ. Tulajdonképpen a Kritiász mutatja be részletesen Atlantisz teremtését (a szabályait, törvényeit, az ott lakók életét, a kultúrát) és a sziget természeti adottságait (hatalmas ásványkészletek, virágzó flóra és fauna).

Érdekes, hogy mennyire befolyásolta Platón munkássága az animét, hiszen a "Nadia" egész története az elveszett kontinens köré csoportosul. Lentebb találsz egy gyors (és biztos hiányos) listát azokról az elemekrõl, melyek felbukkannak a "Nadia"-ban, és minden valószínûség szerint Platón ihlette õket. Ha komolyabban érdekel a téma, javaslom, hogy olvass el egy pár kivonatot a Kritiász dialógusaiból. Klikk "ide"

- Gargoyle és Poszeidón: a 7. részben, a gyönyörú mesterséges parkban áll egy hatalmas szobor, mely Poszeidónt, a tengerek görög istenét ábrázolja. A mitológia szerint õ nemzette az egész atlantiszi civilizációt...
... [õ] gyermeket nemzett egy halandó nõvel, majd kitette õket egy szigetre...

Thartesos: "Nadia szülõvárosa" pontosan úgy jelenik meg, ahogy Platón azt a könyveiben bemutatta. Pontosabban, szerinte így épült a város: "Középen egy szent templom állt, melyet Kleitónak és Poszeidónnak állítottak [...] Ugyanitt állott Poszeidón saját temploma is, mely egy stádium hosszú, fél stádium széles és ezeknek megfelelõen magas volt, egyfajta barbár szépséget tükrözve. Ez volt a legbelsõ gyûrû, melyet két másik vett körül. De ezek eltérõ magasságban voltak egymáshoz képest és víz választotta el õket egymástól. Ha megnézzük Thartessos-t, ahogy az animében szerepel, majdnem tökéletesen megfelel Platón leírásának.
Platón Atlantisza és a Neo-Atlantisz: A Timaiosz-ban Platón elmondja, hogy az atlantisziak megpróbálták kiterjeszteni a hatalmukat Ázsia és Afrika területére, majd háborúba bonyolódtak az athéniakkal, melybõl a görögök emelkedtek ki gyõztesként. Így visszaszorították az atlantisziak hódító szándékait. Mindez tükrözõdik Gargoyle világuralmi terveiben, az animében.
"Tiszta" és "félvér" atlantisziak: Platón szerint az atlantisziak egy tiszta faj voltak, erényesek, hibátlanok, bûn nélküliek, akik tökéletes harmóniában éltek az emberekkel. De, ahogy múlt az idõ, néhány atlantiszi megtagadta saját kultúráját és emberekkel szaporodott, és létrehozott egy félvér, párhuzamos fajt. Ezek elvesztették eredeti tisztaságukat és gonosszá váltak. Ez a magyarázata annak, hogy Gargoyle azt hiszi magáról, tiszta atlantiszi, mikor nem is az. És ez magyarázza azt is, miért van olyan sok bõrtípusú atlantiszi: az egészen néger mérnöktõl kezdve a hófehér Elektra-ig.

Jules Verne

Jules Verne 1828-ban született Nantes-ban, Franciaországban és 1905-ben halt
meg, Amiens-ben. Talán az egyik legolvasottabb regényíró a világon, hiszen több, mint száz regényt írt, melyek közül mindegyik eredeti, részletes és adatokban gazdag. Képes volt technikai csodákat kitalálni - mint például a Nautilus tengeralattjárót a "20000 mérföld a tenger mélyén" c. könyvben - hosszú évekkel azelõtt, hogy az elsõ tervek elkészültek volna róluk. És, mint tudjuk, a "Nadia"-t is az õ munkái inspirálták...

Például tény, hogy a "20000 mérföld a tenger mélyén" (Nemo, Nautilus, az Abraham Lincoln, tengeri szörnyek) mellett még a "80 nap alatt a Föld körül" is forrásként szolgált az anime számára. Az "5 hét léghajón" a Gartan afrikai kalandjait idézi, a "The floating Island"?-ben egy hatalmas, úszó szigettel találkozunk (Vörös Noé? :), melyet egy utópisztikus és futurisztikus társadalom épített. A "Bégum 500 Milliójá"-ban egy technikai zsenivel, Schultze-val találkozunk, aki megépíti a maga hatalmas iparvárosát, a Stadtstahl-t ('Acélváros') [visszaemlékeztek a 6. részre?]. Fegyvereket épít, és hozzá egy szuperfegyvert, egy nagy ágyút (!!), hogy azzal elpuszítsa pacifista Franceville-t. Schultze meghal (mumifikálódik), amikor az ágyú felrobban. Aztán, a "Kétévi vakáció", amelyben Verne bemutatja, hogyan képesek fiatalok élni egy elhagyott szigeten, felnõtt nélkül. Itt az utalás Nadia-ra, Jean-ra, Marie-ra és King-re akár véletlen is lehet. Vagy, egy másik történet, a "Rejtelmes sziget" része, mely sokkal jobban hasonlít az anime kalandjaihoz. No és "A világ ura"? A Gratan kísértetiesen hasonlít Robour "Epouvante"-jához: mindkettõ tud közlekedni földön, vizen, levegõben, bár az Epouvante-nak szárnyai vannak, és nem ballonnal emelkedik a levegõbe, mint a Gratan. [Megjegyzés: a "The floating island" címû könyvnek nem találtam magyar katalógusokban megfelelõt, valószínû, hogy Max ezzel a "Rejtelmes sziget"-re utalt + az "A világ ura" címben szintén nem vagyok biztos, ugyanis van egy "Hódító Robur" címû magyarul megjelent Verne-mû, lehet, hogy errõl van szó.]

[nagyon köszönöm Erik-nek]