3. rész

Neo trónterme

Ugrás a 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 részhez
Vissza a Nadia & valóság fõoldalára

A 22. részben Neo feje fölött látható egy nagyon híres és ijesztõ Goya-festmény: Saturnus felfalja egyik fiát... észrevettétek?

Néhány megjegyzés...

- Ezek a Gainax-iak hihetetlenek!! Minden kulturális utalás azt erõsíti meg, hogy a "Nadia" az anime-történelem legkiemelkedõbb alkotása, igazi mestermû!!

- Miért pont ezt a képet választották? Úgy tûnik, az a rejtett üzenete, hogy egy zsarnok el fel akarja számolni a világ politikai erõit, mint ahogy azt Neo Atltantisz szeretné.

- Ezért fontos megfigyelnünk, hogy amíg az eredeti festményen Saturnus-nak (vagy más néven Chronos-nak) KÉT szeme van, addig a Nadia-belinek csak EGY, hasonlóan a neo-atlantiszi szombólumhoz.

Információk a festõrõl és a képrõl

FRANCISCO DE GOYA Y LUCIENTES (1746-1828)

Freskó, átültetve vászonra
Museo del Prado, Madrid, Olaszország

Ez a festmény egy azon tizennégy közül, melyeket a "sötét festmények"-ként emlegetnek. 1819-ben Goya lakást vásárolt a madridi Manzanares folyó partján ("Quinta del Sordo"), és a nappaliját és ebédlõjét dekorálta ezekkel a képekkel. Hetven évvel azután, hogy elkészültek, az akkori háztulajdonos úgy döntött, leszedeti és vászonra ülteti át õket, mert állapotuk nagyon megromlott. Pár évvel késõbb a spanyol államnak adományozta õket. A "Saturnus felfalja egyik fiát" az ebédlõben volt, öt másik képpel együtt. Mitológiai témát ábrázol Saturnus-ról - más néven Cronos-ról -, akiben korának egyik reprezentatív figuráját látja. Ahogy az idõ is elpusztít egyszer mindent, amit megteremtett, úgy Saturnus is felfalta mindegyik gyermekét, melyekkel felesége, Cibélé megajándékozta. Félt, hogy megfosztják trónjától…

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam)

Ez OLYAN izgalmas! Az egész trónterem tele van híres festményekkel! A "Saturnus felfalja egyik fiát" c. képen kívül (mely Neo feje fölött van) számos híres mûkincset felfedezhetünk…

Még egy Goya-festmény! Nem valami könnyû észrevenni (nézd meg a fenti képed, és rájössz, miért…::), még akkor sem, ha többször is feltûnik. Alapvetõ információk a festményrõl:

Olajfestmény
Museo del Prado, Madrid

1814-ben, amikor a spanyolok legyõzték Napóleont, Francisco Goya a következõ kéréssel állt a spanyol kormány elé (saját szavaival élve): "Hadd örökítsem meg ecsetemmel a legemlékezetesebb és leghõsiesebb pillanatokat, melyekben dicsõséges forradalmunk legyõzte Európa zsarnokát!" VII. Ferdinánd spanyol király megbízta Goya-t két nagy festmény elkészítésével: a "Május Másodika" (1808) és "Május Harmadika" (1808) címû képek a francia megszállás (1808-1814) felemelkedését és brutalitását hivatottak megörökíteni.

A "Május Másodika" c. kép ellensúlyozásaként a "Május Harmadika" egy olyan valós esemény leképezése, melynél Madrid polgárait könyörtelenül lemészárolták. Itt az elõzõ festményben uralkodó káoszt felváltotta a szigorú kompozíció, mely hátborzongató hatást kelt. A korábbi képen már halott madridi férfi egy fehér inges térdelõ alakká változott ezen a festményen. A szétszórt és sérülékeny francia katonaság itt arctalan kivégzõosztaggá alakult. Az elõzõleg átlós kompozíció most horizontális; a színek sokkal erõteljesebbek; az "a vékonyabban, de többet" festési stílus átalakult "többet, és még agresszívabban" stílussá.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Erik-nek.)

Alapvetõ információk a képrõl:

1485 - Tempera vásznon
Firenze (Olaszország), Uffizi

A patrónus, aki megrendelte a Bitticelli-festményt a vidéki villájába, a gazdag és befolyásos Medici család tagja volt. Vagy õ, vagy mûvelt barátai elmondták a festõnek, hogyan képzelték el az ókorban Vénusz istennõ születését. E férfiak szerint az istennõ születését, mely által az isteni szépség a földre került, misztikum övezi. Képzelhetjük, hogy a mûvész azonnal munkához látott, hogy méltó módon jelenítse meg ezt a mítoszt. A képen végbemenõ eseményeket könnyen meg lehet érteni. Vénusz kiemelkedett a vízbõl egy hófehér kagylón, melyet szárnyas istenek rózsasziromesõ közepette a part felé visznek. Amint kilépne a partra, egy nimfa terem elõtte, hogy testét rózsaszín palást alá rejtse. Kép minden eleme tökéletes harmóniát sugároz. Botticelli Vénusza olyan gyönyörû, hogy szinte észre sem vesszük, hogy nyaka természetellenesen hosszú, vállának tartása és jobb karjának görbülése is fizikailag megoldhatatlan. Ezt a világi témájú képet Botticelli vászonra festette, ami nem bírt olyan hihetetlen kifejezõerõvel, mint az udvari és templomi fametszetek. Egy fafelület valószínûleg nem is lenne alkalmas egy ilyen fokú alkotáshoz. A 15. századi Itáliában a vászon volt a leggyakrabban használt felület, amire világi és pogány témájú festményeket festettek, megrendelésre.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Erik-nek.)

Alapvetõ információk a festményrõl:

1893 - Tempera és pasztell

Edward Munch leghíresebb alkotása nagyon nagy népszerûségre tett szert, különösen a második világháború óta. Talán pont az a félelem, amit a mûvész ábrázol, lett olyan elterjedt az elmúlt évtizedekben?

Az elõtérben, egy korláttal szegélyezett deszkaúton egy alakot látunk: kezeivel az arcához kap, szemei meredtek, a szája tátva. A távolban két úriembert láthatunk, mögöttük pedig dombok és fjordok alkotják a tájképet.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Matteo-nak és Markus-nak)

Alapvetõ információk a képrõl:

(1917)

Modigliani 1916-ban kezdett el dolgozni aktsorozatán. Olajfestményeinek egy tizedét ez a több, mint harminc aktkép teszi ki. Érdekesség, hogy soha sem használta azokat a nõket aktmodellként, akikkel hosszan tartó kapcsolata volt (pl. Beatrice Hastings vagy Jeanne Hebuterne). Helyettük Modigliani jobban kedvelte a cselédlányokat vagy pincérnõket, de dolgozott professzionális modellekkel is, hiszen a szüksége volt a képkereskedõk fizetségére.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Matteo-nak.)

Alapvetõ információk a képrõl:

1434 - Olajfestmény
National Gallery, London

A festmény azért ezt a tradicionális címet kapta, mert Giovanni Arnolfini és
Giovanna Cenami 1434-ben, Burges-ban kötött esküvõjének "házasságleveleként"
szolgált. Arnolfini olasz kereskedõ volt, míg neje egy kereskedõ lánya.
Valószínûleg megkérték a festõt, hogy szemtanú szemszögébõl örökítse meg a
történteket. Mint ahogy egy jegyzõ is jelen volt, hogy bizonyítsa ottlétét e
komoly eseményen. Ez megmagyarázná, miért helyezi bele a festõ a képbe egy
jól látható helyre a nevét egy latin sorral együtt: "Johannes de eyck fuit
hic ("Jan Van Eyck itt járt"). A szoba hátsó falán lógó tükörben az egész
jelenetet hátulról látjuk, és úgy tûnik, látszik a festõ és a szemtanú is.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Matteo-nak.)

Alapvetõ információk a képrõl

Tempera
Pinacoteca di Brera, Milánó, (Olaszország)

Bellini sok tekintetben a velencei mûvészet változásainak elindítója volt. A velencei mûvészek közt Bellini dédelgette a "tónusozás"-nak nevezett új, kialakuló stílust, melynek lényege, hogy a rajzok és grafikák fontossága csökkent, amíg a színeket és a fényfoltokat erõsen kiemelte. Mire Tiziano elkezdte mûvészi pályáját, az idõsödõ Bellini újabb formabontó hatást ért el azzal, hogy mitológiai és allegorikus jelenetekkel kapcsolta össze a bibliai témájú képeket. Ez az új stílus uralkodott a 15. században.

(szerzõi jogok az alkotónál - nem nálam - a forrás "itt" található. Érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Nagyon köszönöm Matteo-nak.)

1510 - Freskó
Sixtus-i Kápolna

Egy csodálatos jelenet a Sixtus-i kápolna mennyezeti freskói közül: Isten megteremti Ádámot. Isten ujjának érintésére az újonnan teremtett Ádám életre kel. Ez a remekül ábrázolt, szimbolikus teremtési jelenet a legközismertebb és leginspirálóbb mûvészi alkotások közé tartozik. 1505-ben II. Julius pápa rendelte meg a templom freskóit. A közelmúltban egy orvostanhallgató megjegyezte, hogy a freskó jobb oldala, mely Istent és az angyalokat ábrázolja, megtévesztõen hasonlít az emberi agyra! Ha több infóra vágysz, kattints "ide" és/vagy "ide"!

(Nagyon köszönöm Nadége-nek!)

Szeretnék megkérni mindenkit, hogy ha felismertek egy újabb festményt, "írjatok" és akkor az is felkerül majd erre az oldalra. A festõ vagy a festmény címe már elég lenne a kutatás elkezdésére. Nagyon köszönöm.